• Az elnevezés görög eredetű. Jelentése: könyvek, könyvecskék, iratok.
• Mindenféle irodalmi műfaj kezdeti formája megtalálható benne. Pl:

                                    - elbeszélés

                                    - példázat

                                    - himnusz

                                    - jövendölés

• A biblia a keresztény és a zsidó vallás szent könyve.
• Az ószövetség az óhéber irodalom gyűjteménye.
• A keletkezés az eredeti nyelv szempontjából egymástól eltérő irodalmi műveket tartalmaz.
• Kb. ezer év irodalmát foglalja magába.(kr.e.12-kr.e. 2. századig)
• nyelve a klasszikus héber és az arámi.

Kanonizáció: A múlt irodalmi emlékeinek tudósvizsgálata, a végleges szövegek kialakítása.

A biblia szempontjából ez azt jelenti, hogy egyes műveket értékesnek tartottak, egyes műveket pedig nem. Azokat, amelyeket értékesnek tartottak, szentnek nevezték, mert azt gondolták, hogy azok Isten kinyilatkoztatásait tartalmazták. A biblia ezek szerint az Isteni kinyilatkoztatást tartalmazza.

A biblia tartalmi szempontok szerint magába foglal vallási és világi tartalmú könyveket is.

Erre példa:

- Eszter könyve

- Közmondások

- Erkölcsi és filozófiai költemények

- Énekek éneke

Az ószövetség végleges formája úgy az i.e. 1. századra alakult ki.

Ószövetség nevei még: Ótestamentum

                                 Mózes öt könyve

Zsidó elnevezése: Tóra (jelentés:törvény, tan)

Teremtés története

Mózes 1. könyvében található. (genesis)

                            görögül:geneszisz (keletkezés)

Ennek a keletkezése úgy Kr. e. 6. századra tehető.

Monoteista (Egyistenhit)

Az első 11 fejezet foglalkozik a világ teremtésével, ill. az emberiség őstörténetével.

A bűnbeesés ősi motívuma:

- Ádám és Éva története

- Káin és Ábel története

- Vízözön története